Az előző fejezetben bemutatottakhoz hasonló műszaki leírásokat találunk mind a boltokban, mind a weboldalakon. Ha tudjuk is melyik paraméter mit jelent, a jellemzők sokasága és a kapható készülék választék bősége megnehezíti a feladatot. Célszerű ezért a szempontrendszert rögzíteni, mi alapján szeretnénk választani? Ebben szeretnénk segíteni a választást leginkább befolyásoló tényezők elemzésével.
A Fényképezőgépek oldalon bemutatott 4 példa 4 jól elkülöníthető kategória egy-egy készülékét mutatta be. A konkrét eszközök évről-évre változnak, a kategóriák azért nagyjából változatlanok. Természetesen jönnek új kategóriák, 15 évvel ezelőtt még nem volt fényképező a telefonban, de a digitális fényképezőgépek is nagyon drágán és nagyon gyenge minőségben voltak jelen a piacon. Néhány kategória el is tűnik, így ma már alig találunk filmes fényképezőgépet, a digitális gépek elterjedésével a fotokémiai cégek tönkrementek, alig van hagyományos alapanyag a piacon. Másfelől ma már nagyon kevés ember van, akinek nincs mobil telefonja, és szinte alig van mobil telefon beépített fényképező nélkül. Míg kezdetben a telefonba épített fényképezők alkalmatlanok voltak rendes képek készítésére, ma már néhány telefon jobb minőségű képet készít az egyszerűbb kompakt gépeknél. Az alábbi szempontok közt azért találunk olyat, ami megerősíti, hogy a telefonnal telefonálni célszerű, a fényképezéshez pedig fényképezőgépet használjunk. Azonban a telefon mindig nálunk van, a fényképezőnk nem mindig, így van olyan élethelyzet, amikor a mobil telefonnal készített fénykép is sokkal értékesebb, mint ha semmilyen képet nem készítettünk volna.
Szempontok:
- Pénz, pénz és pénz - Nem csak háború esetén, de fényképező választás, vásárlás esetén is meghatározó szempont a pénz, hiszen az árakra is érvényes a mondás: "határ a csillagos ég!" Fényképezőgépek esetén sem feltétlenül igaz, hogy a legdrágább a legjobb. Árérzékeny társadalmunkban azonban gyakran meghatározza vásárlásunkat a pénz, ezért ez a szempont nem elhanyagolható.
- Képfelbontás - pixelszám - A digitális fényképezők leggyakrabban változó jellemzője a felbontása, az érzékelő által rögzített kép pixel száma. Ha egy fényképező 4080x2720 pixel felbontású képet készít, a két szám szorzata alapján 11 millió pixeles, a szabványos prefixummal egyszerűsítve 11 Megapixeles. Mivel ez a leggyakrabban változó érték, előfordulhat, hogy egy kompakt gép jobb felbontású képet készít, mint egy tükörreflexes fényképezőgép. A fenti fényképezőgépek is ezt példázzák, azonos gyártó esetén is, egy "alacsonyabb" kategóriás gép 16 Megapixeles felbontást tud, míg a lényegesen drágább "jobb" gép csak 12,3 Megapixeles. Természetesen a 2 gép közt egyéb különbségek is vannak, amelyek indokolják a magasabb árat. Példánk inkább azt jelzi, hogy nem a felbontás a legfontosabb szempont. 10 Megapixel felett egy jó minőségű képből már tetszőleges nyomdai anyag előállítható, de 10 évvel ezelőtt óriás plakátok is készültek 1 Megapixeles felbontású képből.
- Objektív választás - Az objektívek oldalon bemutattuk az objektívek főbb jellemzőit, azok jelentőségét, így a látószög, fényerő jelentését. A legtöbb civil szervezet rendezvényeiről, munkájáról szeretne riport fotókat készíteni, ezen feladatokhoz egy általános célú változtatható fókuszú objektív megfelel. Ha sok személy-portrét készítenek, ahhoz előnyös lehet egy rögzített fókuszú normál, vagy enyhén tele optika. Ha egy szervezet természetvédelemmel foglalkozik, madarak és vadak fotózásához már szükség lehet egy jobb fényerejű teleobjektívre. Kimondottan nagylátószögű objektív használatáról a kezdő fotósokat lebeszélem, mert bár minden belefér, a képen a legtöbb dolog mégsem látszik, annyira kicsi.
- Éves átlagos felvételszám - Az éves átlagos felvételszám azért fontos, mert a fényképezőgépek különböző kategóriának ez is jellemző értéke. A legmagasabb árkategóriájú gépek százezres nagyságrendű fénykép elkészítésére alkalmasak. Ehhez a nagyságrendhez naponta több 300 képet kell készítenünk. Mivel oldalaink célcsoportja nem a hivatásos fotográfusok, így az 500 ezer forint feletti fényképezőgépek beszerzése nem szükséges. Az olcsóbb tükörreflexes gépeket tízezres nagyságrendű fénykép készítésére fejlesztették, ezt akár fél-profi kategóriának is tekinthetjük. Nekem személyes tapasztalatom a két legismertebb gyártó ebbe a kategóriába sorolható gépeivel, hogy 50 ezer felvétel után már nem működnek. Az alsó árkategóriában a tízezer felvétel készítése is okozhat már mechanikai kopásokat, kontakt hibákat. Fényképező vásárlás előtt így célszerű átgondolni, hány felvételt fogunk készíteni. Míg a filmes fényképezés korában a film hossza és a kidolgozás költsége korlátozta az emberek képkészítési szándékát, a digitális képrögzítés mellett könnyen megszaladhat a tényleges felvételek száma.
- Fénymérés - Még a hagyományos fényképezőgépek világában, az elektronika megjelenése előtt is voltak már a fényképész munkáját támogató segédeszközök. Az egyik legfontosabb ilyen eszköz a fénymérő, amelyek korai változatai akár a gépbeépítve, akár külön, de segítséget adtak a megfelelő zársebesség-rekesz pár kiválasztásához az adott megvilágítás mérhetővé tételével. A legegyszerűbb szelén fényelemes fénymérők a fény által generált elektromos jelet mutatta ki, ehhez készítettek skálát. Komolyabb eszköz a fotoellenállás mérésén alapuló eszköz, ami már "elektromos" készülék, elemmel működött. Komoly áttörést jelentett, amikor ezen eszközöket beépítették a fényképezőgépbe oly módon, hogy a lencsén beérkezett fénymennyiséget mérje. Az elektronika fejlődésével a mai fénymérők már nem csak átlagfényt képesek mérni, hanem a képterület különböző területeire képesek különböző értéket jelezni, és választási lehetőséget adni a fotográfusnak a komolyabb készülékekben.
Összegezve, a mai digitális fényképezőgépek mindegyike rendelkezik fénymérővel, legtöbb gép automatikája a mért fény alapján exponál. Fontos kérdés maradt azonban, milyen fényt mér a készülék, illetve milyen korrekciós lehetőségünk van? Havas tájon a legelterjedtebb átlagfényt mérő fénymérő nagyon rövid expozíciót kínál, amitől a kép a hótól eltekintve sötét lesz. Ilyen helyzetekben nagyon hasznos, ha van korrekciós lehetőség, és nagyon kellemetlen, ha nincs!
- Távolságmérés, Autófókusz - A fényképezés során az esetek többségében "éles" képet szeretnénk készíteni. Ennek egyik feltétele a pontos távolságállítás, az élességállítás. A tükörreflexes gépek esetén a lencsén keresztül látjuk a témát, de ha valaki használta a Zenit 3-as sorozat valamely gépét, megtapasztalta, hogy nem könnyű. Ezért különböző kis optikai segéd jeleket helyeztek el a keresőben, ahol a keresőmezőben egy egyenes vonalat keresve a vonal megtört, amíg nem állítottuk pontosra a távolságot.
Az objektívek oldalon már említettem, hogy a fejlődés egy későbbi szakaszában már a távolságmérés is teljesen elektornikussá vált, és a mért érték alapján az objektívben elhelyezett motorok be is állítják a megfelelő értéket. Ezt nevezik autófókusznak.
Napjainkban szinte minden fényképezőgép autófókszos élésségállítással rendelkezik, így választást befolyásoló szempont az lehet, hogy hány választható élességi pont van a keresősben? Az egyszerű készülékek a kép közepén lévő tárgyra állítják az élességet. Van olyan fényképezőgép, ahol csak középe tudunk élességet állítani, de a mért érték rögzíthető, és a kamerát elforgatva az éles tárgy a kép szélére is kerülhet. A komoly megoldások 3, 9, nagyon sok autófókusz pont közül engednek választani.
- Fényképezést segítő programok - Már a digitális fényképezőgépek korát megelőző időszakban elterjedtek a fényképezést elősegítő beépített programokat tartalmazó fényképezőgépek. Ezek olyan egyszerű beállítási szabályokat alkalmaznak, mint a tájkép fotózásakor nagy mélységélességre törekednek, így a lehető legszűkebb rekeszbeállítást adja a gép, míg a portré fényképezéshez pont fordítva, a háttér életlenségére és az arc kiemelésére törekedve nagy blende nyílással, minimális mélységélességre törekszik a program. A digitális fényképezőgépek átvették ezeket a funkciókat, és a legegyszerűbb gépektől eltekintve szinte valamennyi fényképezőgép kínál a legjellemzőbb helyzetekre előkészített programot, segítve ezzel a fényképező munkáját. A leggyakoribb segítő programok a következők:
- Általános
- Tájkép
- Portré
- Éjszakai
Bár a fényképezést segítő programok a különböző gépekben hasonló algoritmus alapján működnek, megbízhatóságuk, az általuk készített kép minősége sokban múlik a gép egyéb jellemzőin, így például az objektív fényerejétől. Természetesen a drágább fényképezőgépek bonyolultabb algoritmusokkal, sokkal pontosabb képet készítenek. A legdrágább kategóriában lévő profi fényképezőgépek közül már nem mindegyik tartalmaz ilyen jellegű programokat, ott sokkal inkább a beállítás szabadsága fontos a fotográfusnak.
A beépített vakuval készült fényképezőgépek ezen túl vaku programokat is tartalmaznak:
- Automata
- Vörös szem csökkentés
- Lassú vakuszinkron
- Derítő villantás
A fenti vakuprogramok nagyon hasznos a mindennapi fényképezések során. Az automata program esetén a vaku villan, de a fényképezőgép méri a visszaérkező fényt, ebből tudja, milyen messze van a tárgy, így csak annyit villant, annyi energiát használ el, amennyi éppen szükséges. A vörös szem hatás csökkentését úgy érik el, hogy a tényleges elsütés előtt is villan egyet a vaku, hogy a lencsébe néző emberek pupillája zárjon, így a valós villantáskor már a szűk pupilla mellett nem pirosodik be a szem. A lassú vaku szinkron használatával a rideg és nagyon kontrasztos kép helyett az eredeti környezetet inkább visszaadó, kellemes képet kapunk. Ekkor ugyanis a gép hosszabb expozícióval a háttérben lévő szerényebb fényt is begyűjti, a vaku pedig csak az expozíció elején, vagy végén megvilágítja a fényképezett személyt, tárgyat. A derítő villantás használatával napsütésben, illetve ellenfényben tudunk jobb képet készíteni. Erős napsütésben nagyon sokszor egy-egy kis árnyék rontja el a képet. Lehet ez akár egy arcon az orr által vetett árnyék. Ilyen esetben a vaku ezen árnyékokat kideríti. Ellenfényben való fényképezés során is nagyon sokat segít egy derítő villantás.
- Feldolgozhatóság - A digitális fényképezőgépek egy számítógépek által megjeleníteni képes állományban tárolják a képet. Képek tárolására több szabvány is létezik, így a tárolás, valamint a későbbi feldolgozhatóság szempontjából érdekes, hogy milyen típusú állományban képes a fényképező rögzíteni a képet. Az első digitális fényképezők még BMP (bitmap) illetve TIFF (tagged image file format) típusú képet rögzítettek. Napjainkban a JPEG az egyik legelterjedtebb rögzítési mód, ami tömörített bitmap. Még az olcsóbb gépek többségénél is van lehetőség különböző minőségű tárolás választására, ami a tömörítés mértékét változtatja. A nagy fokú tömörítés gyengébb minőségű képet eredményez, viszont rengeteg képet tárolhatunk egy kártyán (Basic). Ezek a képek azonban kevésbé jól feldolgozhatók, gyakran már egy teljes képernyős nézetben is pixelesek. A kevésbé tömörített képek jobb minőséget és nagyobb file méretet eredményeznek (Fine).
A legtöbb információt és a legjobb feldolgozhatóságot a RAW állományok jelentik. Ezen állományok utólagos szoftveres korrekciójához nagyon sok jó program áll rendelkezésre. Amennyiben fényképezőgépünk képes RAW formátumban rögzíteni, a fontosabb eseményeket, legfontosabb képeket célszerű ebben a formátumban rögzíteni.
- Vaku - Nagyon hasznos segítség egy általános felhasználási célú fényképezőgép esetén a beépített vaku. Éppen ezért a legolcsóbb és a legdrágább gépeket leszámítva szinte minden fényképező tartalmaz ilyen eszközt. A legolcsóbbakból a költséghatékonyság miatt hiányzik, a professzionális fényképezőgépekből pedig azért, mert azokhoz a felhasználási célnak leginkább megfelelő külső vakut, sok esetben vakukat csatlakoztatnak.
A beépített vakuk esetén is van egy fontos mérőszám, a vaku kulcsszáma, bár ezt sok esetben nem tüntetik fel. A kulcsszám az adott rekeszérték mellett megvilágítható távolságot adja meg, a távolság és a rekeszérték szorzata egy adott (film)érzékenység mellett (ISO100), normál látószögű objektív esetén. Amennyiben a digitális fényképezőnket ISO400 érzékenységre állítjuk (ez +2 érték), akkor 4-es rekesz mellett a kulcsszámnak megfelelő távolságra tudunk fényképezni.
Fontos további szempont, hogy milyen automatika vezérli a vakut, milyen korrekciós lehetőségeink vannak? A fényképezést segítő programok részben már tárgyaltuk a vakuk jellemző programjait, ezek megléte vagy hiánya fontos választási szempont egy ú fényképezőgép megvásárlásakor.
